Az álláskereső klubban gyakran halljuk, hogy: "ma már csak kapcsolatok útján lehet elhelyezkedni."
Utánanéztünk, vajon mennyi ennek a mondatnak az igazságtartalma.
10 évvel ezelőtt az álláskeresők nagyobb része hirdetések útján helyezkedett el, néhányan az ismeretségi kört vették igénybe. Manapság azt tapasztaljuk, hogy három módon találnak az emberek munkát:
- Elküldenek akár több száz jelentkezést hirdetésekre. A válság óta lecsökkent a hirdetések száma, ezért megnövekedett a másik két módszer segítségével állást találók száma.
- Kopogtató levéllel, önéletrajzzal megkeresnek több száz céget, hirdetés nélkül, és a kellően nagy merítésnek meg lesz az eredménye. Erről a módszerről korábbi bejegyzéseinkben lehet még olvasni
(ld: Álláskeresés csatornái - sorozat)
- Bemozgatják az ismerőseiket. Ezt a módszert nemes egyszerűséggel "Micimackó-módszer"-nek is hívjuk: megkeressük Nyuszi barátait, rokonait és üzletfeleit. Ez azonban nem jelent protekció kérést az ismerőstöktől. Néhány terület kivételével nem jellemző, hogy az emberek ilyen szinten felelősséget vállaljanak egymásért, vagy akár ajánlják egymást. Ahol működik a protekció rendszer, ott is fontos tudni: az ejtőernyősöket sehol nem szeretik...
Hogyan működik mégis a Micimackó módszer? Arra az alapelvre épül, hogy minden szakmának meg van a maga vérkeringése, információs hálózata - ide kell bekerülni / vagy visszakerülni. Hogyan?
Azt gondolnánk, hogy azoknak megy könnyen, akiknek sok barátja van. Ez óriási tévedés! A barátok általában többé-kevésbé ugyanazt a kört látják, mint mi, tehát hasonló információkkal rendelkeznek.
Malcolm Gladwell a Tipping point (Fordulópont) című könyvében beszél arról, hogy azok találnak könnyen munkát, akiknek kiterjedt ismerősi körük van. Nézzünk körül az ismerőseink között: kinek van a közösségi oldalakon 1000 főnél több összeköttetése? Ki az, aki mindenkit ismer - és ráadásul szeret embereket egymásnak bemutatni? Ők azok, akik sokféle csoportban, közösségben megfordulnak, akik munkájuk révén rengeteg emberrel kerülnek kapcsolatba. Ők azok az úgynevezett kulcsemberek, akiket Gladwell összekötőknek (connector-nak) hív, és akik egyfajta információs csomópontként működnek: hozzájuk futnak be pl. a hírek arról, hol van / lesz felvétel, üresedés, mert új projekt indul, valaki szülni vagy nyugdíjba megy.
Kedves Olvasó! Ha Te magad nem vagy ilyen konnektor-ember, akkor nézz körül az ismerőseid, volt kollégáid között, hátha találsz ilyen embert - és keresd meg! Ne azzal, hogy vegyen fel - azzal, hogy ha hall valamit, szóljon neked. Ahogy Fülig Jimmy mondta Piszkos Frednek: "Jussak szíves emlékezetébe, Freddy Bátyám."
Az alábbiakban még olvasható néhány hasznos tipp a témában:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése